sárga
Voltam biciklizni a városban, és meg kellett állnom, hogy gyönyörködhessem a színekben. A színek is sok mindent közvetítenek, de a jelentésük mindig a környezettől vagy a helyzettől függ. A piros a tiltás színe, egy piros autó mégis lehet szép. A zöld a nyugalom és a természet színe, ha azonban a szendvicsünk ölt zöld színt, akkor inkább már ne együk meg. A sárgára azt mondják, az irigység színe, bár nem tudom miért. Mindenesetre engem épp a sárga fogott meg, ahogy mentem a patak mellett, és találtam két helyet, ahol rengeteg sárga falevél borította a földet és a fákat. Nem tudtam lefényképezni, de színeiben erre a képre hasonlított. Szóval citromsárga volt.
Érdekes, hogy egy-egy ilyen alkalommal milyen sok minden történik az ember fejében. Az NLP elég jól modellezi, hogy ha van a fejedben egy gondolat, ami képekből, hangokból, érzésekből áll, akkor hogyan tudod azt elmondani valaki másnak. A fejedben lévő gondolatot szavakká, mondatokká formálod, és így adod át a másik embernek. Vicces, hogy van, aki azt gondolja, hogy a másik ember pontosan érti, amit mondani akarunk neki. Az ilyenek nagyon csodálkoznának, ha belelátnának a másik fejébe, és meglátnák azt a gondolatot, ami ott született a szavak hatására. Mert minden ember más és más módon kódolja a gondolatait. Ha megnézem ezt a képet, akkor az első, ami megfog, az a sárga falevelekből álló szőnyeg, és a fák. Aztán a víz. A pad az előtérben. Hátul az a kis kocka alakú bigyó, ami akármi is lehet. Az út. És akkor ezek csak szavak, de elég pontosak. Talán a bigyó nem annyira pontos, jobb volna, ha inkább azt mondanám: izé. Esetleg hogyishívják.
Szóval ilyenkor nem is gondolataim vannak, hanem érzéseim, és nem igazán pontosak, mert nem tudnám pontosan megfogalmazni, hogy mi ez, de azt tudom, hogy van benne múlt és jövő. Van benne álom és valóság. És az is biztos, hogy jó. Szeretem a sárga színű őszt. Te is?
